Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

HTML

Hirdetés

Önkormányzatok esélyegyenlőségi feladatai

Önkormányzatok, esélyegyenlőség, humán szolgáltatások, oktatási esélyegyenlőség, pedagógiai szolgáltatás, nemek közötti esélyegyenlőség.

Friss topikok

Linkblog

Blogajánló

Archívum

2011.04.25. 23:58 Köpeczi

Önkormányzati esélyegyenlőségi tervek készítése

 

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.), valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXVII. törvény értelmében minden helyi önkormányzat, valamint többcélú kistérségi társulás öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, melyet kétévente át kell tekinteni és szükség esetén felül kell vizsgálni. A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi program összhangjáról. A helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az e törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. Ez a 2011. december 31-ét követően meghirdetett pályázatokra vonatkozik.

 

A helyi esélyegyenlőségi program előkészítésébe, illetve áttekintésébe, valamint felülvizsgálatába 2010. október 1-jétől esélyegyenlőségi szakértőt kell bevonni. Az elfogadott helyi esélyegyenlőségi programhoz, annak áttekintéséhez, valamint felülvizsgálatához csatolni kell az előkészítésben részt vevő esélyegyenlőségi szakértő véleményét.

 

Az Ebktv. 63/A. § (5) bekezdése szerint:

 

„(5) A helyi esélyegyenlőségi program előkészítésébe, illetve (4) bekezdés szerinti áttekintésébe, valamint felülvizsgálatába a külön jogszabály szerinti esélyegyenlőségi szakértőt be kell vonni. Az elfogadott helyi esélyegyenlőségi programhoz, annak (4) bekezdés szerinti áttekintéséhez, valamint felülvizsgálatához csatolni kell az előkészítésben részt vevő esélyegyenlőségi szakértő véleményét. A véleményt a (8) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell.”

 

Feladat:

 

1. Legalább 2 önkormányzat illetékes szakemberét kérdezze meg témában (készítsen bejegyzést a téma egésze, vagy csak egy része tekintetében). Résztéma lehet a nemek szerinti esélyegyenlőség biztosítása az oktatásban is.

2. Készítsen rövid saját összefoglaló véleményt a fenti szabályozás és az iskolai esélyegyenlőségi tervek tapasztalatainak összehasonlításáról.

 

Üdvözlettel:

 

Dr. Köpeczi-Bócz Tamás

 

Érdemes megnézni még:

 

 

http://noknapja.blog.hu

http://noiesely.wordpress.com

http://nokmunkaban.blog.hu

 

http://szakkepzesigazgatas.blog.hu

http://literacyskills.wordpress.com

 

 

 

 

 

 

 

8 komment

Címkék: esélyegyenlőség köpeczi bócz tamás


A bejegyzés trackback címe:

http://onkormanyzatigyakorlat.blog.hu/api/trackback/id/tr962855326

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

B.Gabika 2011.05.01. 17:03:41

Kedves ismerőseim!
Jó lenne, ha tudnátok néhány gondolatot írni e témában. Várom a hozzászólásaitokat, véleményeiteket!

alpolgi 2011.05.04. 09:10:57

@B.Gabika: Tiszaföldvár Város Önkormányzata 2010-ben új, az egész településre vonatkozó Esélyegyenlőségi programot fogadott el. Korábban is volt a városnak ilyen programja, de a jogszabályi változások, az uniós irányelvek változása miatt, valamint a helyi társadalmi igények megjelenése miatt szükségessé vált a felülvizsgálat és új normaszöveg megalkotása. A település lakosságának mikrotársadalmi szintű összetétele, a hátrányos helyzetű csoportok, és a potenciálisan hátrányos illetve veszélyeztetett helyzetben lévő csoportok felmérése, kvázi felkutatása igen hosszú, nehéz és egyes esetekben érzékeny feladat volt. Az érzékeny témák tekintetében az etnikai hovatartozás az identitás vállalása ment igen vontatottan, miközben a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek döntően e csoportból kerülnek a közoktatás rendszerébe. A nők munkavállalása, esélyegyenlősége a munkavállalásban, illetve a gyermeküket nevelő nők munkába való visszatérése tekintetében a településen nem mutatható ki hátrányos megkülönböztetés. A bölcsőde átadásával és férőhely-bővítésével jelenleg 26 édesanya munkába állását segítette elő Önkormányzatunk. A vállalkozói szférában a nők egyenlő munkáért egyenlő bért jogának érvényesülését azonban nincs módunk és lehetőségünk sem ellenőrizni, sem szabályozni. Éppúgy nem szabályozható önkormányzati szinten a magánszférában foglalkoztatott nők gyermeknevelési szabadságból való visszatérésének biztosítása sem. Az 50 évesnél idősebb munkavállalók megtartása az önkormányzat és intézményei kiemelt feladata. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását az állam is támogatja, illetve "erősen" szorgalmazza a rehab járulék szintjének drasztikus szinten tartásával. A tapasztalat azonban az, hogy a megváltozott munkaképességüek munkába állítása igen nehéz olyan helyzetben, ahol a létszámleépítések dominálnak a gazdaságban a pénzügyi források apadása miatt. Az esélyegyenlőség megteremtése szempontjából településünkön hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett társadalmi csoportok egészségügyi, szociális, és nevelés-oktatási ellátása biztosított a rendelkezésre álló erőforrások figyelembe vételével. A közmunkaprogramok működtetésével a jóléti szolgáltatásokhoz való minőségibb hozzáférés erősítése a célja az önkormányzatnak.
Jelenlegi esélyegyenlőségi programunk, bár 2010-ben készült és került elfogadásra helyi társadalmi egyeztetést követően, idei felülvizsgálata időszerűvé és szükségessé vált.

osztvez 2011.05.04. 09:52:01

@B.Gabika: Kedves Gabika! Tiszaföldvár Város Önkormányzata bár rendelkezik önálló Esélyegyenlőségi programmal, a közoktatási esélyegyenlőségi tervünk a Kunszentmártoni Kistérség Többcélú Társulás által elkészített és elfogadott kistérségi rendszer része. Ennek több oka is van: a közoktatásban kistérségi feladatokat is ellátunk, a környező településekről is járnak hozzánk óvodások, általános iskolások és középiskolások. Nyilván nem függetleníthető a program a többi településétől és szerintem szakmailag ez így helyes. Az, hogy az Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézményekben a HH-s és HHH-s gyermekek, tanulók tekintetében és a SNI-s, valamint TBMN-s fiatalok esetében évenként elkészítjük az esélyegyenlőségi tervhez a helyzetelemzést és igazítjuk a célokat, feladatokat, az eszköz és módszerkultúrát nem mond ellent a fenti álláspontomnak. Aki már benne van a közoktatás rendszerében, azt helyben kell integrálni, felzárkóztatni, vagy éppen tehetséggondozni. Mind a hét intézményünkben folyik az SNI-s és BTMN-s gyermekek, tanulók rehabilitációja, fejlesztése és felzárkóztatása. A HHH-s program a jogi szabályozásnak, az igényeknek és természetesen a rendelkezésre álló erőforrásoknak :-) a figyelembevételével a leginkább érintett két óvodában és egy általános iskolában folyik programszerűen. Az eredmények szépek, sok sikert érnek el a pedagógusok az IPR keretében gyermekekkel, tanulókkal. Igazán a nehézséget itt is a szülők együttműködési készségének hiánya, a motiválatlanság okozza. A programok végrehajtásához szükséges szülői nyilatkozatok nagyon nehezen szerezhetők be az önkéntes nyilatkozat miatt. A hátrányos helyzetű csoportok egy másik esete a magukat roma kisebbséghez tartozónak valló, illetve vállaló szülők gyermekei esetében óvodai és általános iskolai roma kisebbségi identitástudat és kultúra foglalkozások folynak programozottan szép eredményekkel.
Az esélyegyenlőség személyi hatálya alá tartozók esetében különösen figyelnek az intézményvezetők és az önkormányzat is a gyermekek, tanulók alapvető szükségleteinek (napi meleg étel, napközi, ingyentankönyv, ruhasegély a gyermekjóléti szolgálattól) kielégítésére. Sajnos az a tapasztalat, hogy az esélyegyenlőség biztosításának "védőhálóján" egyre többen vannak, egyre több család került nehéz, olykor kilátástalan helyzetbe.
Szólni kell szerintem e blogban a Munka törvénykönyve szerinti munkahelyi esélyegyenlőségi tervek meglétéről és fontosságáról is. Kíváncsi vagyok, hogy miért csak az ötvennél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatónak kötelező feladata ez. Ahol már ketten dolgoznak, ott lesznek különbségek is a munkavégzésben és a bérezésben. Itt én a nők helyzetét nem látom sarkallatos pontnak, hiszen az önkormányzat fenntartásában működő intézmények közszféra szabályai szerint működnek, ahol eleve kizárt a különbségtétel akár a munkavégzés helye, módja, akár az illetmény mennyisége tekintetében. A kulcskérdés itt a megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása, és a közszférában a roma munkavállalók foglalkoztatásának kérdése. Előbbi a jogszabályokban meghatározott feladatok alkalmassági előírásainak túlszabályozottsága miatt, utóbbi a romák alacsony iskolázottsága miatt.

B.Gabika 2011.05.06. 11:01:38

Köszönöm a kommenteket. Intézményvezetőként természetesen én is tanulmányoztam az Esélyegyenlőségi programot melynek elkészítéséhez jómagam is szolgáltattam adatokat. Az intézményünkben a gyermekek összetétele hasonlóképpen alakul a városi mutatók irányába. Azt tapasztaljuk, hogy egyre több a HH, HHH, BTMN, SNI gyermekek száma. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert több kolléganő rendelkezik kellő szakirányú végzettséggel és így helyben biztosított a gyermekek szakszerű ellátása. Sajnos a városban egyre kevesebb a munkalehetőség és pláne a kisgyermekes anyukák számára. A munkaerő piacot befolyásolni nem tudjuk, de abban tudunk segíteni, hogy az óvodába ezen gyermekeket is felvesszük , mert ha mégis menetközben van lehetősége dolgozni menni az anyukának, a kisgyermek nem lehet akadálya. Szakmai munkánk során igyekszünk az óvodában lévő gyermekeknek biztosítani mindazt, amit a családi környezetben részben vagy egyáltalán nem kap meg a gyermek. Gondolok itt a szociális szükségletek kielégítésére, de természetesen a gyermekeket érő élmények és ingerek összességére. Tapasztalatunk az, hogy nagy figyelmet kell fordítani azon gyermekekre, akit 3 éves korban nem írattak óvodába, hiszen éppen ezek a gyermekek és családok azok, akiknek a legnagyobb szüksége van a megsegítésre. Nagyon sokrétű ez a feladat, mindenre most nem is tudok kitérni, mert van olyan, ami az óvodáskorosztályt nem érinti. További jó munkát mindenkinek!

pzoltán 2011.05.16. 12:23:37

Kedves Ismerősök!
Kérem, hogy az önkormányzati esélyegyenlőségi programokkal kapcsolatban írjatok néhány gondolatot.
Köszönöm!

R.G-né 2011.05.17. 15:16:33

2010. novemberében Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata is elfogadta a települési esélyegyenlőségi programot. Egyes részterületekre vonatkozó esélyegyenlőségi programok már korábban elkészültek (pl. közoktatási, a Munka törvénykönyve szerinti munkahelyi esélyegyenlőségi tervek), ezek tartalma, fő célkitűzései beépültek ebbe. A kidolgozása során számos egyeztetés történt a különböző csoportok (intézmények, civilszervezetek, társadalmi szervezetek, stb.) képviselővel. Megalakult az Állampolgári Tanács, amely az adott közösséget reprezentatívan képviselő 20 állampolgárból áll. Lényege, hogy egy helyi probléma megoldásához, egy fontos önkormányzati döntés előkészítéséhez, vagy már folyamatban lévő megvitatásához állampolgárokat hívnak meg, akik meghívott szakértők bevonásával, a tanácskozás végeztével kiegyensúlyozott döntést hoznak és egyben ajánlást is fogalmaznak meg a kérdésben.
A nemek közötti esélyegyenlőségről, illetve a nők helyzetéről: Salgótarjánban a lakosság 14%-a elvált nő. A nyilvántartott álláskeresők között a férfiak és nők közel azonos számban fordulnak elő. A közmunka programban résztvevő 751 főből tekintettel az elvégzendő munkák típusára, csak 270 fő volt a nő. A bűncselekményekben sértett személyek között az elmúlt két évben 5,8%-ról 4,5 %-ra csökkent a nők aránya. A jelenlegi helyzetből következően az önkormányzat jelenleg csak a megelőzésre és a felvilágosításra helyezi a hangsúlyt. A foglalkoztatási és képzési lehetőségekről a munkaügyi központtal közösen tájékoztatást szervezünk az érintett nők részére, illetve a családon belüli erőszak és a nőket fenyegető szexuális erőszak megelőzése céljából iskolai foglalkozások megtartására kerül sor.

pzoltán 2011.05.18. 10:36:11

Kedves Irénke!
Köszönöm a felkérésre való hozzászólásodat, valamint a megbeszélésünk során a város esélyegyenlőségi programjáról elmondottakat és az anyagokat.

Salgótarján a közoktatási esélyegyenlőségi program megalkotása után – a jövőbeni pályázati lehetőségek végett – 2010 második felében hozzálátott a Települési Esélyegyenlőségi Program elkészítéséhez, amely a 2010-2015. közötti időszakra szól. A program elkészítésével az önkormányzat az AAM Consulting Zrt.-t bízta meg. A program előkészítésébe, valamint felülvizsgálatába esélyegyenlőségi szakértőt is bevont, aki az anyagot véleményezte és azt koherensnek találta az önkormányzat meglévő koncepcióival, terveivel, stratégiáival. A programot a közgyűlésnek elfogadásra javasolta.
A felvetet problémával – a nemek közötti egyenlőséggel, illetve egyenlőtlenséggel – a program 6.4. fejezete foglalkozik. A pontban említik a férfiak és nők egészségi állapotát, a munkabért, a karrierépítést, a bűncselekményeket, a politikai szerepvállalást. Külön alfejezetekben foglalkoznak a következőkkel:
• verbális erőszak,
• lelki erőszak,
• fizikai erőszak,
• szexuális erőszak,
• gazdasági erőszak problémájával.
Az önkormányzat jelenleg a megelőzésre és a tájékoztatásra helyezi a hangsúlyt. Ennek megfelelően az alábbi rövidtávú célokat fogalmazta meg:
• Foglalkoztatási és képzési lehetőségről a Munkaügyi Központtal közösen tájékoztatást szervezünk az érintet nők részére.
• A családon belüli erőszak és a nőket fenyegető szexuális erőszak megelőzése érdekében iskolai foglalkozások megtartása.

Esélyegyenlőség, illetve a nők az oktatásban

Az országos tendenciáknak megfelelően Salgótarján oktatási rendszerében is sokkal több nő dolgozik.
• Az óvodai szférában kizárólag nőket találunk.
• Az általános és középfokú oktatásban a pedagógusok kétharmada nő. Az általános- és középiskolák összevonása előtt a vezetők között az alábbi volt a nemek aránya:
o 5 nő és 3 férfi intézményvezető
• A középiskolákban kiegyenlített volt ez az arány 3 nő és 3 férfi igazgatót találhattunk.

Az önkormányzat irodavezetői és irodavezető-helyettesei között 7 nőt és 3 férfit találhattunk.
A közgyűlésben egyetlen képviselőnő sincs, azonban a város polgármestere nő, aki egyben országgyűlési képviselő is. Itt is látható az, hogy a nők politikai képviselete alulreprezentált.

Intézményünkben két esélyegyenlőségi terv van. Az egyik a közoktatási, a másik a dolgozókra vonatkozó esélyegyenlőségi terv.
A dolgozókra vonatkozó terv fejezetei a következők:
1. A terv elfogadói, általános célok, etikai alapelvek
2. Helyzetfelmérés
3. Konkrét célok kitűzése
4. Konkrét programok, intézkedések az egyes célcsoportok érdekében
5. Az egyenlő bánásmód elveinek megsértése esetén szükséges eljárás

Az esélyegyenlőségi terv a munkáltatóval munkaviszonyban álló hátrányos helyzetű csoportokra terjed ki. A törvény 5 hátrányos helyzetű csoportot emel ki, amelyekre különösen tekintettel kell lenni, ezek a következők:
• nők,
• 40 évnél idősebb munkavállalók,
• romák,
• fogyatékos, megváltozott munkaképességű személyek,
• két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelő, vagy gyermeket egyedül nevelő munkavállalók.
intézményünkben az összes munkavállalóhoz viszonyítva igen nagy a hátrányos helyzetű csoportokba sorolható dolgozók aránya:
• 77% nő,
• 60% 40 év feletti,
• 80% családos.
Az átlagbéreket vizsgálva megállapítható, hogy nincsenek kiemelkedő eltérések, hiszen a közalkalmazotti foglalkoztatásra jellemző kötött juttatási rendszer működik, a béreket mindig az aktuális bértábla alapján állapítják meg.
A továbbképzéseken való részvételből kitűnik, hogy a beiskolázási terv a törvényi előírásainak megfelelően készült, így
• ebben az évben is elsősorban az adott időszakban 40. életévüket betöltő dolgozók kezdték el, illetve folytatták tanulmányaikat
(a beiskolázottak 80%-a),
• szakvizsgára felkészítő képzésen - amely magasabb fizetési osztálynak megfelelő munkabérre jogosít - 7 kolléga vett részt (6 nő, 6 negyven év feletti, illetve 6 családos).
Az intézmény 6 pontban fogalmazott meg célokat, amelyeket az alábbi intézkedésekkel kívánja elérni:
• számítógépes tanfolyamok szervezése a kollégák részére, lehetőleg kora délutáni időpontban az iskola számítástechnika szakos tanárainak irányításával (a korai időpont lehetőséget adna a kisgyermekesek bekapcsolódására, illetve a foglalkozásokat vezető dolgozók anyagi helyzetét is javíthatjuk az óradíjakkal),
• idegen nyelvi tanfolyamok szervezése az informatika képzéshez hasonló feltételekkel,
• kisgyermekesek támogatása az órarend, illetve a délutáni foglalkozások kialakításánál (ügyelet maximum 15.00-ig, kérés figyelembe vétele az órarend elkészítésekor),
• pedagógus szakvizsgát adó képzésekre történő jelentkezések támogatása az adott célcsoportba tartozó kollégák esetében, hiszen ez magasabb fizetési osztálynak megfelelő munkabérre jogosít,
• pályakezdő pedagógusok munkába állásának segítése mentor kijelölésével
• a meglévő juttatási rendszerek bővítése a negyven év feletti munkavállalók fizikai és egészségügyi igényeinek érdekében (szűrővizsgálatok a veszélyeztetett csoportok számára).

Judy.hu 2011.06.04. 21:55:57

@pzoltán:
Kedves PZoltán!
Kérésére a következőket tudom elmondani a Szécsényi kistérség vonatkozásában:

3 éve dolgozom kistérségi közoktatási referensként a Szécsényi kistérségben. A kistérség 13 településből áll. Központja Szécsény város, körülötte helyezkednek el csillagszerűen a községek, amelyek mindegyike 2 000-nél kevesebb lakónépességgel rendelkezik.
Jelenleg mindegyik településünkön van óvoda és legalább 1-4 évfolyamos iskola. Önállóan tartja fenn a közoktatási intézményét öt település, nyolc település pedig négy intézményfenntartó társuláson keresztül oldja meg a fenntartást.
2008-2009 során komoly egyeztetésekre, megbeszélésekre, közbenjárásra, tárgyalásra volt szükség ahhoz, hogy a kirendelt közoktatási esélyegyenlőségi szakértő minden érdekelt fél számára elfogadható formában készítse el és hagyja jóvá Szécsény-Nagylóc-Nógrádszakál Intézményfenntartó Társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervét. A dokumentum elengedhetetlen feltétele volt egy fél milliárdos infrastrukturális beruházáshoz, és az intézmény tartalmi fejlesztését megvalósító TÁMOP-3.1.4 (kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés) – szintén uniós – pályázathoz. Ebben a munkában vettem részt, mint közvetítő, tárgyaló. Igyekeztem megérteni a szakértő érveit és összeegyeztetni az érintet önkormányzatok és az intézmény érdekeivel, kerestem a kompromisszumos megoldásokat.
Részben ennek a munkának a következménye, hogy az esélyegyenlőség témaköre felé nyitott maradtam, illetve hogy ha ez a téma szóba kerül, sokan arra gondolnak, én vagyok a legilletékesebb a témában.
A települési esélyegyenlőségi tervek létrehozásáról szóló törvény már egy éve is téma volt a kistérségi közoktatási referensek munkaközösségi értekezletén. Annál is inkább, mert a Tamási kistérségben zajlott a modellezés, és a kollégánk tájékoztatott minket a fejleményekről. A modellezésben résztvevő szakértők közül Nyíri András személyes jó ismerősöm. Lehetőséget kaptam tőle, hogy az egri sikeres képzéshez hasonlóan a mi kistérségünkben is megszervezhetek egy 1 napos továbbképzést, amin a csapatának szakértői a települések képviselőit felkészítik a települési esélyegyenlőségi tervekhez szükséges törvény ismeretekre, az adatgyűjtés, helyzetelemzés módszereire és feladataira. Ezt a kivételes és nagyszerű lehetőséget lelkesen és örömmel terjesztettem a társulási tanács elé. A polgármesterek nem éltek a felkínált lehetőséggel.
Nincs arról tudomásom, hogy a kistérségem valamelyik települése elkészítette volna a települési esélyegyenlőségi tervet.
A tavalyi évben az eredeti törvényi határidőt azért kellett módosítani, mert az esélyegyenlőségi szakértők képzése késlekedett. Azután a közeledő helyhatósági választások miatt nyár végén MÁR nem lehetett ebbe a feladatba belekezdeni, ősszel a választások után MÉG nem volt alkalmas az idő éppen ezt az új feladatot felvállalni, amikor annyi minden mást kellett újraindítani.
Jelenleg is úgy érzem, az önkormányzati vezetők olyan súlyos gondokkal küzdenek a működőképességért, ami nem kedvez egy ilyen komoly és szerteágazó problémakör alapos helyi feltérképezésének. Hiszen egy fuldoklótól sem lehet elvárni, hogy magvas gondolatai legyenek a vízminőség megóvására, a levegőszennyezés leszorítására vagy a belvíz okozta károk megelőzésére, elhárításra.
Ennek ellenére a törvény alól nincs kibúvás és kétségem sem fér hozzá, hogy akinek szükséges lesz, az el fogja készíteni, készíttetni a tervet. Akár egy pályázat 15 napos hiánypótlási ideje alatt is.
Az elmúlt időszakban láttam néhány intézkedési tervet, stratégiát: közoktatási intézkedési terv, antiszegregációs terv, környezeti fenntarthatósági terv, város-/település-/térségfejlesztési stratégia, sportstratégia… Az a tapasztalatom, hogy a fióknak, vagy éppen egy-egy pályázat közreműködő szervezete számára készülnek ezeknek a terveknek egy része. Nincs igazán gyakorlat a visszacsatolásra, az értékelésre, a felülvizsgálatra.
De azt is látom, nehéz úgy tervet készíteni, ha a törvényi szabályozók állandó változásban vannak, és kiszámíthatatlan a jogszabályi környezet, amire a terveket építeni lehetne.
Összefoglalva azt tudom mondani, hogy a Szécsényi kistérségben a települési esélyegyenlőségi tervek elkészítése még gyerekcipőben jár. Vagy nekem nincsenek megfelelő információim a folyamatról. Ugyanígy arról sem hallottam még, hogy kifejezetten a nők helyzetét bárki is vizsgálta volna esélyegyenlőségi szempontból a kistérségünkben.
Nagyon sajnálom, hogy nem tudom bővebb információkkal segíteni a munkáját.
2011. június 4.
Ruzsinné Tilesch Judit
közoktatási referens